Névadónk

Zay Anna fõúri családból származott, õsei a török hódítás elõl szorultak a felvidékre. Apja báró Zay III. András nádorjelölt volt. Édesanyja báró Révay Krisztina. Báró csömörei Zay Anna 1696 – ban ment feleségül Vay Ádámhoz Szabolcs vármegye egyik legrégibb családjának fiához, II. Rákóczi Ferenc kuruc generálisához.

A férjénél sokkal fiatalabb asszony hûsége, józansága, segítette át a sokat megélt családot a legsötétebb napokon is. Esze Tamás hadtörténész szerint a Rákóczi szabadságharc elbukása után a bujdosó Vay Ádám egyetlen vigasza a felesége volt, aki az emigráció évei alatt írta meg a füveskönyvet a Herbáriumot, melynek receptjei között mintegy 344 gyógynövény még ma is használható a házi gyógyszerkészítésben.

Amikor férje halála után évekkel végre visszatérhetett gyermekeivel Magyarországra, legféltettebb kincse két kézirata volt, a Herbárium és a Nyomorúság iskolája. Ezek a kuruc emigráció irodalmának értékes termékei és az elsõ olyan könyvek közé taroznak melyeket magyar nõk eredeti forrásmunkák felhasználásával írtak. A Herbárium szép nyelvezete XVI – XVII . századi emlékeket õrzött meg, mely nyelvtudományi vonatkozásban is igen becses hagyaték. A tudós és bátor asszony remélte, hogy mûve réven csökkenti az orvoshiányt.

Zay Anna élete bizonyítja, hogy a régi Szabolcs vármegyében is éltek olyan fõúri hölgyek, nagyasszonyok, akik önmûvelés és nagy nyelvtudás réven jártasságot szerezve a betegellátásban gyógyítottak a családtagokon kívül egész udvarházuk népet is.

Zay Anna örömben és gazdagságban, szegénységben és hazátlanságban öt saját gyermeke és beteg férje gyámolítása közepette leélt élete gazdag példatára lehet bármilyen helyzetben az utókor számára is.